A munkakör alapú és besorolási szint alapú bérfelmérések két különböző megközelítés, amelyeket a vállalatok alkalmazhatnak a bérek és az alkalmazottak fizetési szintjének meghatározására. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai, amelyeket fontos figyelembe venni a megfelelő bérezési stratégia kialakításakor. Az alábbiakban bemutatjuk a munkakör alapú és besorolási szint alapú bérfelmérések közötti különbséget, valamint mindkét eszköz pozitívumait és hátulütőit is.

Munkakör alapú bérfelmérés

A munkakör alapú bérfelmérés a munkakörök jellemzőire és követelményeire összpontosít. Ez a módszer azt vizsgálja, hogy milyen tudás, készségek, tapasztalatok és képességek szükségesek egy adott munkakör betöltéséhez, milyen felelősségi körök jellemzik azt. A munkakör alapú bérfelmérés segítségével a vállalatok összehasonlíthatják és osztályozhatják a különböző munkaköröket, és ezek alapján meghatározhatják a bérezési skálát .

Előnyök:

1. Egyszerű és átlátható: A munkakör alapú bérfelmérés egy egyszerű és átlátható módszer a munkakörök értékelésére és az ezekhez kapcsolódó bérek meghatározására. A vállalatok könnyen megérthetik és alkalmazhatják ezt a módszert, anélkül hogy túl bonyolult rendszerekbe vagy adatokba kellene belemélyedniük.

2. Rugalmasság: A munkakör alapú bérfelmérés lehetővé teszi a vállalatok számára a rugalmas bérezési rendszer kialakítását, amely megfelel a konkrét munkakörök jellemzőinek. Ez a módszer lehetővé teszi a bérek differenciálását a munkakörökhöz kapcsolódó felelősség, komplexitás vagy szükséges készségek alapján.

Hátrányok:

1. Szubjektivitás: A munkakör alapú bérfelmérés során az értékelést végző személynek vagy csoportnak ki kell értékelnie a munkakörök jellemzőit és fontosságát. Ez szubjektív tényezőket hozhat be az értékelési folyamatba, és eltéréseket eredményezhet az értékelők között. Ez hatással lehet az alkalmazottak fizetésére és befolyásolhatja az igazságos bérezési rendszer kialakítását.

2. Elavult rendszerek: A munkakör alapú bérfelmérés folyamán hajlamosak lehetünk elavult rendszerekre és idejétmúlt munkaköri leírásokra építeni. A modern munkaerő és a változó munkakörök kihívást jelenthetnek a munkakör alapú bérfelmérés során, mivel az új munkakörök jellemzőit és követelményeit nem mindig lehet pontosan illeszteni a meglévő rendszerekbe.

Besorolási szint alapú bérfelmérés

A besorolási szint alapú bérfelmérés a munkakörök hierarchiájára és a szerepek különböző szintjeire összpontosít. Ez a módszer a szerepkörök komplexitását és a szintek közötti hierarchiát figyelembe véve a munkakörök rangsorolására épül, és szintén célja a bérek meghatározása is.

Előnyök:

1. Egységes és konzisztens: A besorolási szint alapú bérfelmérés egységes és következetes struktúrát teremt a vállalatok számára. A hierarchikus rendszer alapján a vállalatok könnyen megérthetik és alkalmazhatják a bérezési skálát a különböző szinteken, és biztosíthatják a konzisztenciát a bérek között.

2. Fejlődési lehetőségek: A besorolási szint alapú bérfelmérés lehetőséget biztosít a munkavállalók fejlődésére és előrelépésére. A különböző szintek lehetővé teszik a bérek emelkedését és a karrierfejlődést a vállalaton belül, ami motivációt jelenthet az alkalmazottaknak.

Hátrányok:

1. Korlátozott differenciálás: A besorolási szint alapú bérfelmérés korlátozott lehet a bérek differenciálásában. A módszer általában a szerepkörök hierarchiáját veszi figyelembe, de nem mindig tesz különbséget az egyéni képességek, teljesítmény vagy tapasztalat alapján. Előfordulhat, hogy ez nem elég részletes és igazságos a bérek meghatározásához.

2. Túlzott merevség: A besorolási szint alapú bérfelmérés néha rugalmatlanságot eredményezhet a bérezési rendszerben. Ha a szerepkörök vagy a hierarchia nem változik, az alkalmazottak béreinek nincs lehetőségük rugalmasan változni, még akkor sem, ha egyéb tényezők alapján igazságosabb lenne a bérezésük módosítása.

A munkakör alapú és besorolási szint alapú bérfelmérések közötti választás a vállalat specifikus igényeitől és prioritásaitól függ. A vállalatoknak figyelembe kell venniük a módszerek előnyeit és hátrányait a megfelelő bérezési stratégia kialakításakor. A legfontosabb az, hogy az alkalmazottak motiváltak maradjanak és elégedettek legyenek a bérezési gyakorlattal, és a vállalat versenyképes tudjon maradni a munkaerőpiacon.

Ügyfeleink bérpiaci elemzéseinkből tájékozódhatnak a meghatározó piaci szereplők bérezési és juttatási gyakorlatáról, a különféle szektorokra, régiókra jellemző fizetési átlagokról, valamint ezeket összevethetik saját adataikkal. Az eredményekből kiolvasható, hogy vállalatuk saját motivációs rendszere mennyire versenyképes a bérpiaci benchmarkkal összevetve.